A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete (SFDR) 3. cikke szerinti közzététel
Tekintettel
a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete (SFDR) 3. cikkében foglaltakra, valamint
a Magyar Nemzeti Bank iránymutatására, továbbá
az Európai Bizottság az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó kiegészítésről szóló nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó iránymutatására (2019/C 209/01)
a KBKB Alapkezelő Zrt.[1] a közzétételi kötelezettségének az alábbiakban tesz eleget.
Az SFDR 3. cikke a fenntarthatósággal kapcsolatosan kötelező nyilvánosságra hozatali előírásokat fogalmaz meg az alapkezelőkkel szemben, miszerint nyilvánosságra kell hozniuk a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali eljárásaikba történő integrálására vonatkozó szabályaikat. Az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2018. októberi különjelentése az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság megteremtésére irányuló, haladéktalan és határozott fellépésre szólít fel. A vállalkozások és a pénzügyi intézmények döntő szerepet játszanak a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásban.
Az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatként azonosítja annak kockázatát, hogy a befektetések hozamát környezeti, társadalmi vagy irányítási („Environmental, Social, Governance”, rövidítve „ESG”) kockázatok negatívan érinthetik. Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatalba történő integrálása, illetve az ezzel kapcsolatos transzparencia növelése révén olyan hosszú távú célok teljesüléséhez igyekszik hozzájárulni, amelyek olyan előnyökkel járhatnak, amelyek túlmutatnak a pénzügyi piacokon. Ezek a befektetési döntéseken keresztül megvalósuló előnyök fokozhatják a reálgazdaság ellenállóképességét és a pénzügyi rendszer stabilitását, és ezáltal végső soron hatással lehet a pénzügyi termékek kockázatnyereség profiljára is. Az Alapkezelő meggyőződése, hogy a fenntarthatósági kockázatok integrálása, az ESG-szempontok szisztematikus mérlegelése a döntéshozatal során teljesebb elemzésekhez és megalapozottabb befektetési döntésekhez vezet, és így támogathatja a fenti célok teljesülését.
A környezeti kockázat az a kockázat, amikor a befektetések hozamát negatívan befolyásolhatják egyes környezeti tényezők, beleértve az éghajlatváltozásból és az egyéb környezeti károsodásból eredő tényezőket. A társadalmi kockázat az a kockázat, amikor a befektetések hozamát negatívan befolyásolhatják bizonyos társadalmi tényezők (pl. munkaügyi viták). Az irányítási kockázat pedig az a kockázat, amikor, amikor a befektetések hozamát vállalatirányítási tényezők (pl. átlátható vállalati struktúra hiánya) negatívan befolyásolhatják.
Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat jelentős részben az általa egyébként is vizsgált kockázati kategóriák részeként értelmezi, és a már meglévő befektetés döntéshozatali és kockázatkezelési folyamata részének tekinti, figyelemmel klímavédelmi célkitűzéseire. Az Alapkezelő befektetési döntései során fokozottan figyelemmel van az ESG szempontok érvényesítésére, elsősorban az alábbiak szerint:
- kizárási lista alkalmazása a céltársaságok kiválasztása során,
- befektetési céltársaságok ESG-szempontú szűrése az átvilágítás során,
- ESG szempontok beépítése a javadalmazási politikába,
- fenntarthatósági compliance rendszer felépítése, működtetése.
Az Alapkezelő kizárási szabályokat alkalmaz valamennyi általa kezelt befektetési alapra, nem gazdasági, pénzügyi kritériumok, hanem morális szempontok alapján egyes gazdasági szektorokba nem fektet be. Az Alapkezelő ESG kockázati minősítést végez a céltársaságra vonatkozóan. Ez az átvilágítás során megvalósuló ESG kockázati minősítés az ESG-mutatók egész sorára kiterjed (amennyiben rendelkezésre állnak), a vállalatok szén-dioxid-kibocsátásától kezdve az alapvető munkajogok tiszteletben tartásáig. Alapkezelő a befektetéssel érintett céltársaságok esetében mind környezetvédelmi, mind szociális, mind felelős vállalatirányítási, etikai szempontokat vizsgál. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok fenntarthatósági jellemzőit, amely részét képezi a Befektetési üléseire összeállított jelentésnek.
Előzőeken túl, az Alapkezelő számára rendkívül fontos az etikus és felelős működés biztosítása, ezért etikai kódexet dolgozott ki a munkavállalókkal és ügyfelekkel kapcsolatos etikus bánásmód biztosítása érdekében.
A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete (SFDR) 4. cikke szerinti közzététel
Tekintettel
a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete (SFDR) 4. cikkében foglaltakra, valamint
a Magyar Nemzeti Bank iránymutatására, továbbá
az Európai Bizottság az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó kiegészítésről szóló nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó iránymutatására (2019/C 209/01)
jelentéstételre vonatkozó, nemzetközileg elismert standardoknak való megfelelésükre, és adott esetben a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazodásuk mértékére,
jelen közzététel célja az SFDR Rendelet 4. cikkében foglalt nyilatkozattételi kötelezettségnek való megfelelés.
Az Alapkezelő nyilatkozik, hogy az SFDR Rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait figyelembe veszi, és erre figyelemmel van átvilágítási politikája során is.
Az Alapkezelő az általa kezelt alapok nevében meghozott befektetési döntései meghozatalakor a méretéből, tevékenységének jellegéből és nagyságrendjéből, valamint a kezelésében lévő befektetési alapok típusaiból kiindulva és az arányosság elvének alkalmazásával, figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (environmental, social, governance) ügyekre gyakorolt főbb káros hatásokat és azok vizsgálatát a kezelt alapok működési szabályzatába beépíti, valamint külön Fenntarthatósági Szabályzatot hozott létre.
Előzőeken túl, az Alapkezelő támogatja a céltársaságok társadalmi, szociális, környezetvédelmi és etikai célkitűzéseinek megvalósulását.
[1] A továbbiakban: Alapkezelő.